11 ¹Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok Krisztusnak.

Az asszonyok fejének befedése

²Dicsérlek titeket, hogy mindig emlékeztek rám, és úgy tartjátok meg a hagyományokat, ahogyan átadtam nektek. ³De tudnotok kell, hogy minden férfinak Krisztus a feje, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig Isten. ⁴Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére. ⁵És minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz a fejére, mert ugyanolyan, mintha megnyírták volna. ⁶Mert ha az asszony nem fedi be a fejét, akkor vágassa le a haját, ha pedig szégyen az asszonyra hajának levágása vagy leborotválása, akkor fedje be a fejét!
⁷Mert a férfinak nem kell befednie a fejét, mivel ő Isten képmása és dicsősége, az asszony ellenben a férfi dicsősége. ⁸Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. ⁹Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért. ¹⁰Ezért tehát kötelessége az asszonynak, hogy a férjétől való függés jelét viselje a fején az angyalok miatt.
¹¹De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. ¹²Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által van, mindez pedig Istentől van. ¹³Ítéljétek meg magatokban: illik-e az asszonynak fedetlen fővel imádkozni Istenhez? ¹⁴Nem arra tanít-e titeket maga a természet is, hogy szégyen az a férfinak, ha hosszú hajat visel? ¹⁵Ha viszont az asszony visel hosszú hajat, ékessége az, mert neki fátyolként adatott a haj. ¹⁶Ha pedig valaki ebben a dologban vitatkozni akar: nekünk nincsen más szokásunk, sem Isten gyülekezeteinek.

A gyülekezet összejövetele, az úrvacsora megbecsülése

¹⁷Amikor a következőkre rátérek, nem dicsérhetlek titeket, mivel nem javatokra, hanem károtokra jöttök össze. ¹⁸Mert először is azt hallom, hogy amikor összejöttök a gyülekezetben, szakadások vannak közöttetek, és ezt részben el is hiszem. ¹⁹Mert szükséges, hogy legyen közöttetek szakadás is, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek közöttetek. ²⁰Amikor tehát összegyülekeztek, nem az Úr vacsoráját eszitek, ²¹mert az evésnél mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig megrészegedik. ²²Hát nincsen házatok, hogy ott egyetek és igyatok? Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét, és megszégyenítitek a nincsteleneket? Mit mondjak erre? Dicsérjelek ezért titeket? Nem dicsérlek.
²³Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, ²⁴és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” ²⁵Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” ²⁶Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.
²⁷Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. ²⁸Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. ²⁹Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának. ³⁰Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg annyian. ³¹Mert ha mi magunk ítélnénk meg önmagunkat, nem esnénk ítélet alá. ³²De amikor az Úr ítél minket, akkor nevel, hogy a világgal együtt el ne vesszünk. ³³Azért tehát, testvéreim, ha evésre egybegyűltök, várjátok meg egymást. ³⁴És ha valaki éhes, otthon egyék, hogy ne ítéletre gyűljetek össze. A többiről majd akkor rendelkezem, ha hozzátok érkezem.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet